2019. december 6., péntek

Tehetséggondozás az ének-zene emelt szintű oktatásban

Kórusmunka

Alapfeladatainkban hangsúlyos a művészeti tárgyak komplexitásának, összefogó és emberformáló erejének érvényesítése, széles skálájú kultúraközvetítő szerepének kiaknázása, függetlenül a rendelkezésre álló időkeret és gyermekanyag mennyiségétől illetve minőségétől. Az egyre nagyobb számú gyenge képességű tanulók számára sok segítséget jelentene, ha a művészeti tárgyak által közvetített tevékenységek jobban átszőnék mindennapjainkat, ám különös módon, míg a művészetterápia alkalmazásának fontossága egyre nagyobb hangsúlyt kap, a művészeti tárgyak oktatásban betöltött szerepe mindinkább csökken. E tendenciát nem ellensúlyozza a középiskolák egy-egy évfolyamán való megjelenésük sem, ugyanis megfelelő alapok és időkeret biztosításának hiányában ezek csupán látszatintézkedések.

Kodály külön felhívta a figyelmet a kóruséneklésre, több cikkben is írt róla. Azon túl, hogy a zenei élményt minden kórusban éneklő megkapja, ez a társadalmi szolidaritás legjobb területe. Egy kórusban mindenki felelős a végső eredményért, egyetlen rossz hang elronthatja a közös munkát. Az egymásra utaltság mindennél jelentősebb, ez egy másfajta társadalmi kohéziót jelent. Barkóczi Ilona és Pléh Csaba vizsgálata világosan megmutatta, hogy bonyolultabb, szerteágazóbb társas kapcsolatokkal rendelkeznek azok a gyerekek, akik kórusban énekelnek és zene tagozatos iskolába járnak. Ezért egy igazán erős társadalom is a Kodály-módszer által épülhet fel. A legjobb edzőterület pedig a kórusban való éneklés.

Számos kutatás vizsgálta már, de a mindennapi tapasztalat is azt mutatja, hogy kórusban énekelni nemcsak élvezetes, hanem egészséges a test és a lélek számára.

1. Közösségérzetet ad

Az elidegenedés korában egyre kevesebb részünk van abból az érzésből, amelyet elődeink akkor éreztek, ha a fonóban daloltak, vagy közösen énekeltek aratódalokat. Egy egyetemi kutatás megállapította, hogy azok az emberek, akik kórusban énekelnek, jobban megélik a közösségi érzést a mindennapi életben is. A kutatók három csoportba osztották alanyaikat: az első kórusénekesekből, a második szólóénekesekből, a harmadik pedig csapat sportolókból állt. Kiderült, hogy a kóruséneklés kevesebb teret enged az egyéni önállóságnak, mint a csapatsport, de ez egy olyan ár, amelyet érdemes megfizetni az elmagányosodó, 21. századi embernek.

2. Szabályozza a szívritmust

Egy másik kutatás rámutatott a kóruséneklés és a szívritmus közötti kapcsolatra: nem nehéz kitalálni, hogy a szívritmus tempóját az énekelt dal befolyásolta, viszont egyenletesebbé is tette, ami mindenképpen jót tesz az egészségnek.

3. Csökkenti a stresszt és a depressziót

Egy kutatás során egy teljes éven át vizsgáltak alanyokat, akik depressziótól szenvedtek, és úgy találták, hogy a kórusénekléssel eltöltött év után legtöbbüknél egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mértékben találták meg a betegséget. Egy másik megfigyelés szerint a közös éneklés emeli az oxitocinszintet, amellyel könnyebben kezeljük a stresszt és a szorongást.

4. Csökkenti a Parkinson-kór és a tüdőbetegségek tüneteit

A Cardiff University professzorai 2012-ben arra a nagyokos megállapításra jutottak, amit Kodály Zoltán valószínűleg tudóscsapat nélkül is megmondott volna: a kórusénekesek erősebb légzőizomzattal rendelkeznek, mint akik nem énekelnek. Brenville Hancox zenetudós pedig Parkinson-betegek számára hozott létre kórust Skylarks néven. Egy beteg elmagyarázta, hogy az énekléshez szükséges lélegzés elsajátítása más testi mozgásokban is segíti.

5. Javul a szociális közérzet

Ahogy a csapatjátékot űző sportolók, úgy a kórusénekesek is sokkal jobban érzik magukat a társadalomban és kisebb közösségekben is, más emberek között. Ez nem jelent többet annál, hogy érdemes közösségi tevékenységeket végezni, ahol megtaláljuk a szerepünket és a funkciónkat. Adott esetben egy énekszólam eléneklésének feladatát.

6. Tovább élünk

Talán meglepődsz, ha ezt olvasod, mert ez nem az a dolog, amire könnyű megalapozott, több oldalról alátámasztott bizonyítékkal szolgálni. De a Harvard és a Yale Egyetemek közös, 2008-as kutatása szerint valóban tovább élünk, ha kórusban éneklünk. Legalábbis ezt mutatta annak a connecticuti kórusnak a példája, akiknek az életét éveken át kísérték figyelemmel a kutatók.

Munkánk során tehát a tanítási órákon és azon kívül ki kell használni minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhatunk diákjaink érzelmi neveléséhez, alkotó fantáziájának felszabadításához, az együtt éneklés öröméhez, a hangversenyek és fellépések felszabadító érzéséhez.

Ezeket a célokat szolgálják az iskolánkban működő gyermekkórusok is.
Heti 1 órában 1-2. osztály: Csicsergő Kórus vezető karnagy: Bódis Péterné
Heti 2 órában 3-4. osztály: Kicsinyek Kórusa vezető karnagy: Bódis Péterné, segítő karnagy: Benkő Irén
Heti 2 órában 5-8. osztály: Nagykórus vezető karnagyok: Nyári Éva – Bódis Péterné, segítő karnagy: Benkő Irén

Legkiemelkedőbb eredményeink a 2018-as tanévben:
Kicsinyek Kórusa : A kategóriás Arany diploma minősítés + Év Kórusa Díj
Nagykórus: A kategóriás Arany diploma minősítés
Vezető karnagyok: Bódis Péterné és Nyári Éva

Magyar népi kultúra: népdal és néptánc

„A zene mindenkié!” – írta Kodály Zoltán 1952-ben.

„A zene nemcsak harmóniát hoz létre, de kapcsolatot is teremt ember és ember, valamint ember és a transzcendens világ (Isten) között”.

A magyar népdalok és gyermekdalok szerves részei a magyar zeneoktatásnak, amely a múlt emlékeit, életérzéseit, gondolatait mutatja meg a jelen és jövendő kor számára.

Igyekszünk minél hitelesebben átadni a magyar népdalokat a fiatal nemzedékeknek.

„Csak tiszta forrásból...”

Iskolánk, szólóénekeseink és énekegyüttesein kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek a népdaléneklés terén. Rangos megyei és országos versenyeken értek el kiváló eredményeket. Legrangosabb eredményünk 2018-ban a Magyar Kórusok Zenekarok Népzenei Együttesek Országos Szövetsége által megítélt Aranypáva Díj a Százszorszép Énekegyüttesünknek.

Copyright © Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013